Életünk folyamán szüntelenül alkalmazkodnunk kell a körülményekhez.

A köztünk és a többi ember közt fellépő kölcsönhatások, különösképpen az érzelmi interakciók, az élet minden pillanatában megszámlálhatatlanul sokféle, bonyolult módon befolyásolják biológiai működésünket. Sajnos az orvostudomány nem ismeri el az érzelmek élettani hatásait, azt feltételezi, hogy a test és a lélek elválasztható egymástól és attól a környezettől is amelyben létezik.

Vannak nagy horderejű stresszforrások, ilyen pl. az állás hirtelen elvesztése, válás, vagy egy közeli hozzátartozó elvesztése, ám az emberek életében nap mint nap jelenlévő krónikus stressz sokkal alattomosabb, és hosszútávú élettani hatását tekintve sokkal ártalmasabb. A belső stressz akkor is kifejti a hatását amikor nem is tudatosul bennünk.

A stressz a szervezetben, az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben végbemenő objektív, fiziológiai folyamatok mérhető sora.

Mind az emberek, mind az állatok elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy tudatában lennének.

3 olyan tényező van amelyek minden körülmények között stresszt váltanak ki és jelen van a krónikus betegek életében.

Bizonytalanság-információhiány és a kontrol elvesztése.

Az emberek esetében a legfontosabb stresszorok érzelmi eredetűek.

A krónikus stressz gátolja az immunrendszer működését.

Az idegrendszer reakciói, a hormonok termelődése és az immunrendszerben bekövetkezett változások együttesen alkotják a „menekülj vagy küzdj” reakciót, amely közvetlen veszély esetén nélkülözhetetlen életben maradásunkhoz.

Mindezek a biológiai válaszok azt a célt szolgálják, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a vészhelyzetekhez, amelyre a természet tervezte őket. Ha ugyanezeket a reakciókat tartósan váltja ki valami, és nem jelentenek megoldást a problémára, akkor ártalmasak lehetnek, sőt maradandó szervi károsodást okozhatnak.

A tartósan magas kortizolszint szöveti károsodást, a tartósan magas adrenalin szint pedig magas vérnyomást és szívkárosodást okozhat.

Vizsgálatok során kimutatták, hogy a nagy ölősejtek NK-sejtek a fertőzések és a rák elleni küzdelemben fontos szerepet játszanak, elpusztítják a rossz mikroorganizmusokat és a rákossá átalakult sejteket.

Általában azoknál gátolt az NK-sejtek működése akik kevés támogatást kapnak a környezetüktől, akik a legmagányosabbak, és vizsgaidőszakokban is, ők sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre.

A stressz késlelteti a szövetregenerációt is. /sebek-fekélyek

Minél nagyobb a stressz annál több kortizol termelődik, ez pedig gátolja a sebgyógyulásban szerepet játszó sejtek működését is.

Fiziológiailag stresszes állapotban vagyunk, miközben alig vagy egyáltalán nem vagyunk tudatában a szervezetünket érő kellemetlenségeknek, a distressznek, ez a homeosztázis felborulásához vezet.

Az érzelmi kompetencia az amit fejlesztenünk kell, ha meg akarjuk védeni magunkat az egészségre káros , rejtett stressztől, és ez az amit vissza kell nyernünk, ha meg akarunk gyógyulni.

A rákkal kapcsolatos számos vizsgálatban a legegyöntetűbben azonosított kockázati tényező az érzelmek, kiváltképp a haraghoz társuló érzelmek kifejezésének képtelensége. Ez a fő kockázati tényező mert növeli a pszichológiai nyomást a szervezeten. Nem egyedül fejti ki a hatását, más kockázati tényezőkkel pl. a reménytelenség és a támogatás hiányának érzésével együtt.

A pszichológiai hatások pszichológiai szinten döntő szerepet játszanak a daganatos betegségek kialakulásában, a stresszkezelő szervek alkotóelemei között fennálló kapcsolatok révén. Ide tartoznak az ideg -, a hormon-, és az immunrendszer, valamint az agyban található, érzelmeket észlelő és feldolgozó központok közötti kapcsolatok.

A rák kialakulásában a megzavart hormonháztartás és a meggyengült immunrendszer egyaránt szerepet játszik, nemcsak a DNS károsodása hanem a DNS javítás hibája és a szabályozott sejthalál zavara is szükséges. A stressz és az érzelmek elfojtása mindkét folyamatot gátolja. Szóval a rák nem egyszerűen valamilyen, külső támadás eredménye, hanem egy sérülékeny emberben fejlődik ki, akiben a belső környezet /homeosztázis/ rendezetlenné vált.

Mikor a normál sejt kórossá alakul át, elkerülve a normál szabályozó mechanizmusokat, folytatják az osztódást, ami tumorképződéshez vezet. A tumor növekedését gátolhatja vagy támogathatja a test belső környezete. Az ember lelkiállapota fontos ilyenkor, lehet, úgy, hogy tompítja vagy fokozza a környezeti stressz hatásait.

A HPA /hipotalamusz-ayalapi mirigy-mellékvesék/ tengely által termelt hormonok révén a PNI-rendszer /pszichoneuroimmunoendokrin/ a test szöveteiben olyan környezetet alakít ki, amely alapvetően meghatározza,hogy a rák tud -e növekedni, tovább terjed-e más területekre, vagyis lesz-e áttét.

A hormonok hatása a rák növekedésére, áttétképzésére kettős. Sokféle tumor kifejezetten hormonfüggő vagy azokban a szervekben alakul ki amelyek közvetlen részt vesznek a hormontermelésben. Pl. herék, petefészek

Alávetettség következtében hormontermelés zavar áll be.

A hormonfüggő ráksejtekben lévő receptorok a sejt növekedését elősegítő hormonokat tudnak megkötni. pl. hormonfüggő emlőrák

A legtöbb esetben az emlőrák ösztrogénérzékeny, ezért ösztrogén blokkoló gyógyszert kapnak. Kevésbé köztudott, hogy néha az emlőrák sejt más hírvivő anyagok fogadására képes receptorokkal is rendelkezik. pl. progeszteron, inzulin, D-vitamin, prolaktin-androgének /férfihormonok/.

Nőknél a stressz a lelkiállapot nagymértékben befolyásolja a hormontermelést.

Szóval a stressz nagyon erős hatással van a hormontermelésre.

Szintén hormonfüggő a rosszindulatú hematológiai /vérképzőrendszeri/ folyamatok mint a leukémia és nyirokszövetek daganata /limfóma/. Ezekre a mellékvesekéreg mirigyei által termelt kortizol hat. A mellékvesekéreg hormonjai gátolják a limfómasejtek és leukémiás sejtek osztódását és szóródását. Ezen betegségek /vérképzőszervi/ kialakulásában szerepet játszhat ha a vér és nyiroksejtek valamiért ,akár a HPA működési zavara miatt ezekre a hormonokra nem lesznek érzékenyek.

A kutatási eredmények rámutattak arra ,hogy az ilyen betegségben szenvedő felnőttek életében az érzelmi stressz nagymértékben jelen van.pl. szorongás, szomorúság, harag vagy kilátástalanságot kiváltó érzelmi veszteség vagy válás után.

A leukémia és limfóma kezelésében fontos szerepe van a szintetikus , kortizol nevű stresszhormonnak.

Eltekintve a hormonfüggő daganatokra kifejtett közvetlen hatástól, a stresszérzékeny HPA-tengely és az agy limbikus területei által szabályozott hormonok a test más szöveteiben is befolyásolják a rák fejlődését. Mind közül az immunrenszer a legfontosabb hormonfüggő szövet.

Mikor a rák eléri azt a stádiumot, hogy a sejtjeinek felszínén a normál testfehérjéktől eltérő molekulák jelennek meg, az immunválasznak el kellene pusztítania. A ráksejteket a T-limfocitáknak kellene megtámadniuk ártalmas vegyületekkel, antitesteknek kellene képződniük ellenük és speciális vérsejteknek kellene felfalniuk a kórossá vált sejteket.

Krónikus stresszállapotban előfordulhat, hogy az immunrendszer nem ismeri fel a rákot alkotó mutáns sejtek klónjait vagy túlzottan gyenge ahhoz, hogy legyőzze őket.

A tumorok növekedését, fejlődését számos helyileg termelődő vegyület is befolyásolja. Ezekből párat a rákos sejtek választanak ki, mint a növekedési faktorok, a növekedést gátló anyagok és sokféle üzenetvivő molekula. Ezek aránya fogja a folyamatot a tumornövekedés gátlása vagy a tumor növekedése irányába elbillenteni. Ezt az összetett biokémiai rendszert befolyásolja a PNI-rendszer, elsősorban hormonokon és más hírvivő anyagon keresztül. Itt is minden valószínűség szerint nagy jelentősége van az áttétképződés megelőzésében vagy elősegítésében az érzelmi állapotnak.

A metasztázis az a folyamat mikor a rosszindulatú sejtek a test más részeire vándorolva alkotnak új rákos gócot. Sajnos mire a rák kimutatható lesz, addigra már a legtöbb esetben megtörtént a ráksejtek szétszóródása. Kutatások bizonyítják, hogy a korán felismert rákbetegségek nagy százalékában már vannak rejtett áttétek a diagnózis időpontjában, viszont a legtöbb áttét vagy elpusztul vagy sokáig megmarad nyugalmi állapotban.

A rák növekedési üteme gyökeresen eltér a betegek között, az áttét megjelenése a túlélési idő, még azoknál is akiknél ugyanolyan típusú és stádiumú rákot diagnosztizáltak. Ezek nem a rák autonóm viselkedésének tulajdoníthatók, hanem a test belső környezetének tényezőitől függenek, amelyek gátolják vagy épp ellenkezőleg, táplálják a rákos burjánzást.

A belső környezetre mélyen hatnak az ember életében jelen lévő stresszorok, valamint az a nagyon változatos mód is, ahogyan megbírkóznak a stresszel.

Valószínűleg mikor ezt olvasod már te is érintett vagy, vagy valamelyik családtagod.

Ne feledd, te vagy az aki tud változtatni az életén, nem más!

Jó egészséget kívánok Ilona

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük